Pál hajótörése
1975
papír, pasztell kréta
63,5 x 51 cm
j.j.l. Szántó Piroska 975
Ltsz. 2017.139.1.
PÁL HAJÓTÖRÉSE
Agrippa, Júdea akkori helytartója, Pált más foglyokkal együtt Rómába küldte. „A császárra apelláltál, a császárhoz fogsz menni." Egy Juliusz nevű férfi volt a hajó parancsnoka s volt a hajóján a hajósokkal, foglyokkal és utasokkal együtt kétszáz ember, de a tenger, a zátonyok s a dühöngő szél minden ereje elpusztítani igyekezett őket. Kréta szigete előtt olyan szörnyű erővel támadt a vihar, hogy Pál tanácsára meg kellett volna szakítaniok az utat, de a parancsnok jobban hitt a kormányosnak s folytatta futását a hajó, gyönge tojáshéj módjára ropogva és rázkódva. Kétségbeesés fogta el az embereket s már a foglyokat akarták a vízbe ölni, hogy könnyítsenek a hajó terhén. De Pál így szólt:
- Elvész a hajó, de az emberek meg fognak menekülni, hajaszála sem görbül meg egyiküknek sem.
Ekkor kettős áramlás sodrába kerülve, csakugyan kettétörött a hajó, egy sziget közelében, s az emberek úszva, vagy a tört deszkákba kapaszkodva, valamennyien partot értek. És a sziget népe szeretettel és emberséggel fogadta a hajótörötteket, mert látták, hogy megmenekülésük Isten műve volt. És ezt Isten csodákkal is megerősítette. Mert Pál sértetlenül rázta le kezéről a rákúszó viperát, meggyógyította a sziget főemberének, Publiusznak halálos beteg atyját és valamennyi hozzá vitt beteget, Jézus nevében és az ő segítségével. És sokan megkeresztelkedtek azon a szigeten, Melita (Málta) szigetén és elterjedt a pogányok között is az Úr dicsősége."
(Szántó Piroska: Biblia képek gyermekeknek. Budapest, Szent István Társulat, 1987, 142.)
Agrippa, Júdea akkori helytartója, Pált más foglyokkal együtt Rómába küldte. „A császárra apelláltál, a császárhoz fogsz menni." Egy Juliusz nevű férfi volt a hajó parancsnoka s volt a hajóján a hajósokkal, foglyokkal és utasokkal együtt kétszáz ember, de a tenger, a zátonyok s a dühöngő szél minden ereje elpusztítani igyekezett őket. Kréta szigete előtt olyan szörnyű erővel támadt a vihar, hogy Pál tanácsára meg kellett volna szakítaniok az utat, de a parancsnok jobban hitt a kormányosnak s folytatta futását a hajó, gyönge tojáshéj módjára ropogva és rázkódva. Kétségbeesés fogta el az embereket s már a foglyokat akarták a vízbe ölni, hogy könnyítsenek a hajó terhén. De Pál így szólt:
- Elvész a hajó, de az emberek meg fognak menekülni, hajaszála sem görbül meg egyiküknek sem.
Ekkor kettős áramlás sodrába kerülve, csakugyan kettétörött a hajó, egy sziget közelében, s az emberek úszva, vagy a tört deszkákba kapaszkodva, valamennyien partot értek. És a sziget népe szeretettel és emberséggel fogadta a hajótörötteket, mert látták, hogy megmenekülésük Isten műve volt. És ezt Isten csodákkal is megerősítette. Mert Pál sértetlenül rázta le kezéről a rákúszó viperát, meggyógyította a sziget főemberének, Publiusznak halálos beteg atyját és valamennyi hozzá vitt beteget, Jézus nevében és az ő segítségével. És sokan megkeresztelkedtek azon a szigeten, Melita (Málta) szigetén és elterjedt a pogányok között is az Úr dicsősége."
(Szántó Piroska: Biblia képek gyermekeknek. Budapest, Szent István Társulat, 1987, 142.)
